1. El Nino

Eredetileg a mesében szerepelt az El Nino jelenség leírása is, végül azonban ez kimaradt könyvből. Itt elolvashatjátok!

– Szóval, Csobogát, azt mondtad, hogy elmeséled azt is, hogy miért melegszik fel hirtelen a hideg áramlat az Atlanti- és az Indiai-óceán medencéjében – emlékeztette Csobogátot.

– Csobogát sosem lehet elég fáradt a válaszadáshoz – viccelődött Csobogáta.

És valóban! Csobogát töretlen lelkesedéssel kezdett bele a másik történetbe.

– A magyarázat a nagy földi légkörzés és a tengeráramlatok kapcsolatában keresendő, melyhez egy érdekes, jelenség is köthető:  az El-Nino, vagyis a Kisded Jézus nevű jelenség.

Kati és Peti értetlenkedve néztek rá, így gyorsan folytatta is:

– Az elnevezés perui halászoktól származik, akik az 1800-as évek végén figyelték meg először a jelenséget, mégpedig azt, hogy karácsony környékén feltűnően meleg áramlat érkezett a tengerbe.

– Aha! Most már értem! – szólt Peti. – Karácsonyi ajándéknak gondolták ezt a meleg áramlatot.

– Inkább valószínűleg valamilyen büntetésnek, mert ez a meleg nem igazán tett jót a helyi halászati lehetőségeknek – válaszolta Csobogát. – Azóta a tudomány már választ tud adni a jelenségre. A nagy földi légkörzés (amelyről majd földrajz órán tanultok kicsit később) és a vele szoros kapcsolatban álló tengeráramlatok kapcsolata alapján normális, átlagos esetben nagy légnyomás-különbség alakul ki. Itt a térképen mutatom, hogy hol: a dél-keleti csendes-óceáni térségben magas nyomás, míg itt, Indonézia és Észak-Ausztrália térségében alacsony nyomás. A nyomáskülönbség, ahogy már korábban is beszéltük, a szél alapja, hiszen a levegő mindig a magasabb nyomású helyről a kisebb felé áramlik. Itt, az Egyenlítő környékén keleti passzátszelek alakulnak ki. Ha egy szél keleti szél, az azt jelenti, hogy a szél kelet felől fúj. A passzát szél pedig ennek az egyenlítői térségnek a jellemző szele, így hívjuk. Innen tehát a szelek folyamatosan meleg vizet szállítanak nyugatra, a Csendes-óceán térségébe. A meleg tengeráramlattal szállított vizek a mélybe szorítják a hidegebb vizeket. Ezért vált át a szállítószalag ezekben a térségekben itt – mutatott a térképre Csobogát – hidegből meleg áramlattá. Ezzel szemben Dél-Amerika partjainál, ahonnan a passzát szelek a meleg vizet elsodorják, a mélyből hideg víz áramlik fel a felszínre.

– Értem már! – lelkendezett Peti. Tehát a szelek és az áramlatok miatt kialakulnak helyek, ahol melegebb meg hidegebb van! És ez még össze is kapcsolódik az óceáni szállítószalaggal, és azt is befolyásolja.

– Nagyjából ez a helyzet. Normál esetben Dél-Amerika keleti partján, tehát ahol Peru is található, 8°C-kal hidegebb van decemberben, mint a nyugati parton. Azonban időnként a két nagy térség között lecsökken ez a nyomáskülönbség, és mindez megfordul, és Dél-Amerika partjaihoz a szokottnál jóval melegebb víz jut vissza. Ezt nevezik El Ninonak.

– Tehát amikor az átlagos időjárással ellentétben nem hideg, hanem meleg van itt ezeken a partokon – mutatott a térképen Dél-Amerika keleti partjaira Peti.

– Mennyire összefügg minden mindennel! – álmélkodott Kati. – A hőmérséklet, a szelek, a tengeráramlások. A klímaváltozás… Még ha nem is tudjuk ma pontosan, hogy mi várható a jövőben, azért a kockázatokat biztosan csökkenthetnénk, ha odafigyelnénk a jelekre – mondta.