1. Savak-lúgok

A meséből már tudjátok, mik is a savas esők, és mi is az a pH. A gyerekek beszélgettek még a téma kapcsán a 2010-es vörösiszap-katasztrófáról, és a vér pH-járól is, ez a rész azonban végül nem került be a mesekönyvbe. Itt olvashatjátok!

– És mi az, ami lúgos? – kérdezősködött tovább Peti, akit a kíváncsisága mindig újabb és újabb kérdések feltételére ösztönzött.

– A hétköznapi életben használt legismertebb lúg a mosószóda, vagyis a nátrium-karbonát. De ha már a lúgokról beszélünk, talán ti is hallottatok már a 2010-ben történt nagy környezeti tragédiáról, a vörösiszap-katasztrófáról.

– Igen, ezt sokszor hallottam, de nem igazán tudom, hogy mit jelent, és mi történt – mélázott Kati.

– Nos, ez a szomorú esemény az alumíniumgyártáshoz kapcsolódik. A bányászott bauxitból először timföldet készítenek, majd ebből nátrium-hidroxid oldattal vonják ki az alumíniumot. A nátrium-hidroxid (NaOH) pedig egy erős lúg. A folyamat mellékterméke a vörösiszap, amelyet a Kolontár és Ajka közötti területen található tározóban tároltak. 2010. október 4-én azonban ez a tározó átszakadt, és a vörösiszap, mely a nátrium-hidroxid miatt szintén erősen lúgos kémhatású, elöntötte a környező településeket. Óriási környezeti kárt okozott, és több ember életébe került ez a baleset – fejezte be a történetet Csobogáta.

A gyerekek szomorúan hallgatták a rossz híreket. Majd Csobogát szólalt meg:

– Sajnos időnként történnek ilyen katasztrófák. Fontos az, hogy a hibákból tanuljunk, hogy legközelebb már ne kövessük el őket! S ha már ennyire elkalandoztunk a savak és lúgok világába, akkor egy dologról még mindenképpen érdemes szót ejteni: ez pedig a vér.

A két gyerek szeme felcsillant, mert nagyon kíváncsiak voltak, vajon a vér milyen kémhatású.

– A vér kémhatása, vagyis pH-ja nagyon szűk keretek között mozog: 7,34 és 7,42 közötti értékű lehet. Ha ebből bármi miatt kitérne, akkor az akár halálos is lehetne az emberi szervezet számára.

– Akkor ez is, mint az állandó folyadékmennyiség, a ho… ho… – gondolkozott Kati azon a nehéz szón, amit még sportorvosi vizsgálat alkalmával tanultak a szervezet belső környezetének állandóságára.

– Ho-ho-ho horgász! – viccelődött Peti, mert ez jutott eszébe először.

Mindannyian mosolyogtak rajta, aztán Csobogáta a segítségükre sietett:

– Jó irányba gondolkozol, Kati. Ez a homeosztázis, a szervezet belső környezetének állandósága. Valóban, ahogy a folyadékmennyiség állandósága, úgy a vér pH-ja is a homeosztázis része. És ezért ez is az akaratunktól független, vegetatív idegrendszer irányítása alatt áll.