1. Szén-dioxid

Az üvegházhatás

Az üvegházhatás, mint légköri jelenség, a növények termesztésére használt melegítő „házakról”, az üvegházakról kapta a nevét. Mi is történik valójában? Az üvegházak tetőzetén a napfény áthatol, és a sugarakat elnyeli a földfelszín. Ezt követően a felszín hősugárzás formájában felmelegíti az üvegház levegőjét, s a meleg benn marad az üvegházon belül, nem szökik el azon kívülre, csak egy kicsi része. Így a levegő kellően meleg lesz ahhoz, hogy például paradicsomot lehessen termeszteni, még akkor is, ha kinn hidegebb van. A légkörben is vannak olyan anyagok, amelyek úgy működnek, mint egy üvegház: a napfényt átengedik, de a földfelszín hősugárzását nagyrészt itt tartják a légkörben. Ilyen például a légkör vízgőz tartalma, de ilyen üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO2) is. A földfelszínről érkező hősugárzásnak csak egy része távozik a légkörből a világűrbe, a meleg jelentős része itt marad a légkör földfelszín közeli részében, s ezért az üvegházhatású gázok a felelősek. Valójában az üvegházhatás nekünk jó, mert nélküle a Föld átlaghőmérséklete sokkal alacsonyabb lenne, mert az összes meleg elszökne a világűrbe.

(A Föld átlaghőmérséklete 15°C. Üvegházhatás nélkül 33°C-kal hidegebb, -18°C lenne.)

Globális felmelegedés vagy klímaváltozás

A Föld mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, és azóta a hőmérséklete sokszor változott, hidegebb és melegebb periódusok váltották egymást. Jelenleg, bármilyen furcsa, hideg periódusban élünk, immár néhány tízezer éve tart ez az időszak. Az elmúlt néhány ezer évben a hőmérséklet folyamatosan emelkedik és csökken, de az emelkedés mértéke kissé nagyobb. Ezt nevezzük globális felmelegedésnek, pontosabban klímaváltozásnak. Láthatjuk tehát, hogy a természet maga alakítja ki az egyensúlyt, melyet nagyon sok minden befolyásol.

A problémát most egyes tudósok szerint az jelenti, hogy a természeti jelenségek mellett az emberi tevékenység – például az energia előállítása – miatt túl sok szén-dioxid és egyéb, üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, melyek növelhetik az üvegházhatást, így a Föld hőmérséklete gyorsabban emelkedik. Sok klímakutató szerint a globális felmelegedés felelős a mostanában gyakran tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségekért, például a Föld egyes részein tomboló hatalmas viharokért, máshol pedig a nagy szárazságért. Valamint azért is, hogy gyorsan olvadnak a jégsapkák az Északi és a Déli sarkon, vagy változik a tengerek hőmérséklete, növekszik a víz szintje. A legfontosabb kérdés tehát jelenleg az, hogy az emberi tevékenységnek mekkora szerepe van a globális felmelegedés fokozásában, gyorsításában, és hogy a globális felmelegedés a jövőben milyen hatással lesz az emberiség életére. Ezeket a kérdéseket próbálják megválaszolni a klímakutatók.

A Kiotói Jegyzőkönyv

A Kiotói Jegyzőkönyv (KiotoiProtokolként vagy Kiotói Egyezményként is találkozhatsz vele) egy nemzetközi szerződésnek a kiegészítése. Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) éghajlatváltozási keretegyezményét a tagországok (akkor 160 ország vezetői képviselői) 1992-ben a brazil Rio de Janeiro városában, a kiegészítő jegyzőkönyvet pedig 1997-ben a japán Kioto városában írták alá.

A Kiotoi Jegyzőkönyvben a tagállamok azt vállalták, hogy mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsájtását, ezáltal kevésbé járuljanak hozzá a globális felmelegedéshez, a klímaváltozáshoz.

Magyarország is csatlakozott az éghajlatváltozási egyezményhez és a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, mely hat féle üvegházhatású gáz kibocsájtásának korlátozását célozza meg. Közülük a legfontosabb a CO2, azaz a szén-dioxid.

Magyarországon például a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt célok elérését támogatják a 2014 óta zajló háztartásigép-csere programok, melyekben a régi, energiafaló hűtőgépek, fagyasztók és mosógépek cseréjéhez nyújt támogatást az állam.