1. Vízlábnyom-ismeretek

A vízlábnyom kiszámítása, ahogy a meséből is megtudhattátok, nem egyszerű. Valójában a közvetett vízlábnyom esetében még annak is jelentősége van, hogy az adott terméket hol állították elő. A gyerekek erről is beszélgettek, azonban ez a rész végül nem került bele a mesekönyvbe. Itt olvashatjátok:

De azt is fontos tudni, hogy ezek a számok változnak annak függvényében, hogy az a terület, ahol az adott terméket előállították, vízben szegény vagy gazdag terület-e – szólt Csobogáta.

– Például, ha vízben szegény területen készül egy póló, akkor akár a hozzá kapcsolódó vízlábnyom még nagyobb is lehet, mint a 2485 liter, ugye, jól értem? – gondolkozott hangosan Kati.

– Igen, pontosan így van! – dicsérte meg Csobogáta. – Vízben szűkös területnek az tekinthető, ahol a vízkitermelés nem éri el a napi 2700 litert lakosonként. Ma legalább 1 milliárd ember él olyan területen, ahol ez a szám még ennél is kevesebb.

– A XX. századi népességrobbanás eredményeként a mezőgazdasági vízigény az ötszörösére, a lakossági a 19-szeresére, az ipari pedig 25-szörösére nőtt – sorolta a megdöbbentő számokat Csobogát.

 

Ha beütitek a „vízlábnyom” vagy a „waterfootprint” szavakat az internetes keresőbe, rengeteg ismeretet találhattok. Néhányat mi is összegyűjtöttünk nektek!

Ha ezt a honlapot nézegetitek, az angolt is gyakorolhatjátok:

https://waterfootprint.org/en/

A Föld Napja Alapítvány is ír a vízlábnyomról: http://fna.hu/mittehetsz/vizlabnyom

A WWF oldala: http://wwf.hu/archivum/2009ev/15/mennyi-vizet-hasznalsz