2. Belvíz

A gyerekek eredetileg arról is beszélgettek, mi is az a belvíz. Ez a rész végül kimaradt a mesekönyvből, de itt elolvashatjátok!

– Tudjátok-e, mi az a belvíz? – kérdezte Csobogát.

Kati és Peti kérdőn nézett rá.

– Lehetséges, hogy a belvíz akkor jön létre, amikor a megemelkedett talajvízszint miatt a talaj több nedvességet már nem bír el, s a kialakulásában szerepet játszanak a nagy esőzések is? – kérdezte Csobogát.

– Ezt hívják belvíznek? Amikor például egy réten hirtelen egy tó keletkezik? – ámuldozott Peti. – Emlékszem, egyszer már láttam ilyet. Hirtelen nem is értettem, hogy került oda egy tó.

– Igen, valóban úgy néz ki, mintha tó lenne. Valójában csak egy nagyon sekély vízréteg, ami már nem bír elszivárogni a talajban – fűzte hozzá Csobogát. – A belvíz kialakulásának számos oka van, köztük az emberi tevékenységből származó okok és a változó időjárásnak is szerepe van. És manapság a belvíz is sok kárt okoz. No, és ha már a talajvíznél tartunk, szót kell ejtenünk a mocsarakról is. A mocsár is tulajdonképpen egyfajta állóvíz, a tóhoz annyiban hasonlít, hogy nagyjából állandó, a belvízhez annyiban, hogy valójában maximum csak egy vékony vízréteg, vagy vízzel nagyon átitatott talaj.

– És gondolom, hogy az emberek idővel megpróbálták ezeket a mocsaras területeket is saját igényeik szerint … vízteleníteni? – kérdezte bátortalanul Kati.

– Bizony, így történt, hiszen ezek a mocsaras területek egyáltalán nem hasznosíthatók. A XX. század elején még világszerte tízmillió km2 mocsár volt, s ennek 15%-át, nagyjából akkora területet, mint Kanada, a század folyamán lecsapoltak. Amerika nagyjából a mocsaras területek felét, Európa pedig 60-90%-át – válaszolta Csobogáta. – Mit gondoltok, mi történik egy területtel, ha lecsapolják, vagyis kiszivattyúzzák belőle a vizet?

– Összeesik – válaszolta Peti.

– Azaz megsüllyed – pontosította Kati.

– Így van. Hollandiában például még a XVI –XVII. században azért építették a szélmalmokat, hogy a lápos, tőzeges területekről, a mocsarakból kiszivattyúzzák a vizet a segítségükkel. A XX. század technikai fejlődése még alaposabb szivattyúzást tett lehetővé. Ennek is köszönhető, hogy ma Hollandia teljes területe mélyföld.

– Az mit jelent? – kérdezte Peti.

– Azt, hogy a terület a tengerszint alatt található – válaszolta Csobogáta. Majd hozzátette:

– Ezáltal gyakorlatilag állandóan ki van téve a tenger támadásának, amelytől hatalmas védőgátak védik.