3. Vízproblémák a világban

Hogy egyszerűbb legyen megérteni mindazt, amiről Kati és Peti a vízóratestvérekkel beszélget, íme egy részlet, mely kimaradt a meséből:

Fokvárosban, a Dél-Afrikai Köztársaság fővárosában 100 éve nem tapasztalt szárazsággal küzdenek. Akkora a probléma, hogy már szabályozták, hogy egy személy maximum 50 liter vizet használhat egy nap – magyarázta Csobogáta.

– Ez kevés? – kérdezte Kati, aki nem tudta megítélni, hogy valójában mennyi vizet is használ egy ember egy napon.

– Igen, ez elég kevés. Ha összehasonlítjuk a hazai helyzettel, itthon átlagosan nap 100 liter vizet használnak az emberek. No de visszatérve Fokvároshoz. Az év során a csapadék eloszlása egyenlőtlen. Így az esős hónapokban víztározókban gyűjtik a csapadékvizet, s a száraz időszakban innen használják ezt fel. De sajnos az utóbbi időszakban az esős hónapokban sem esett elég eső ahhoz, hogy elegendő vizet biztosítsanak a lakosságnak, ráadásul 1995 és 2018 között Fokváros lakosainak száma 2,4 millióról 4,3 millióra növekedett, ami a helyzetet csak tovább nehezítette. Ezért kellett korlátozni a felhasználást.

Csobogát is bekapcsolódott:

– De máshol is vannak hasonló problémák. Mexikóvárosban például a teljes éves csapadék több mint ¾-e június és szeptember között esik. Az év többi részében pedig mindössze pár milliméter csapadékra számíthatnak a lakók. A vízhiány már olyan súlyos gondokat okoz, hogy vannak területek, ahol csak naponta pár órára van vízszolgáltatás. Hasonló a helyzet Pekingben, Kína fővárosában is. Az emberiség 20%-a Kínában él, de a tiszta édesvíznek mindössze 7%-a található az országban.

Izraelben is nagyon súlyos vízhiány jelentkezett az elmúlt évtizedekben. Az ország területének 60%-át sivatag borítja. Van ugyan édesvíz-forrás, két nagyobb felszín alatti és néhány felszíni víztest (például az édesvizű Galileai-tenger és a Jordán folyó), de ezekből mindössze az ország vízigényének 60%-a fedezhető. A fennmaradó részt viszont pótolniuk kell. Ezt egyrészt a szennyvíz tisztításával és újrahasznosításával teszik meg (ezt főleg öntözésre használják), másrészt a tengervíz sótalanításával. Ez egy speciális, energiaigényes eljárás, melynek során a sós vízből kivonják a sót.

Nagyon súlyos a helyzet Irakban, Iránban és Pakisztánban is. Ezek az országok ráadásul még társadalmi-politikai feszültségekkel is küzdenek, gyakoriak a háborús zavargások. Minderre erősít rá a kritikus vízprobléma. Például Irakban ez elmúlt időszakban 30.000 embert kellett ellátni bakteriális fertőzés miatt, melynek oka lehet az is, hogy a csapból sáros, barna víz folyik. Sokan csak a kórházak padlóján fekszenek, mert nincs elegendő orvos és felszerelés az ellátásukra. Napi 10 órás áramszünetek mellett 2018 nyarán 50°C-os hőség volt. Egyesek szerint az is lehetséges, hogy kolerajárvány is kitörhet a közeljövőben. De Iránban sem jobb a helyzet: az ország a Föld édesvíz-készleteinek mindössze 0,3%-ával rendelkezik, míg lakossága a világ népességének 1%-a. A szárazság már 14 éve egyre erősödik. Az 1979-es iráni forradalom óta az egy főre jutó vízellátás több mint a felével esett vissza. Az Irántól keletre található Pakisztán is óriási ökológiai katasztrófával néz szembe: ez a világ 6. legnépesebb országa, és az előrejelzések szerint 2025-re teljesen olyan vízhiány alakulhat ki, mely nagyon súlyosan veszélyezteti a vízellátást.

– De nem kell ilyen messzire mennünk, hogy vízellátási nehézségekbe ütközzünk. Akár itt Európában is találunk példákat. Ott van például Barcelona esete Spanyolországban, ahol már locsolási tilalommal és vízbehozatallal kellett megoldani a súlyosbodó gondokat. Vagy ott van Málta, amely egy szigetország, ahol egyáltalán nincs semmilyen édesvíz-bázis, így nagyon költséges eljárással a tengervizet sótalanítják lakossági felhasználásra. Ez a víz tisztálkodásra és mosásra alkalmas, de ivóvíznek nem ideális, így más országokból importálnak, azaz hoznak be ásványvizet fogyasztásra – sorolta a példákat Csobogáta.

– A Föld kb. hét és fél milliárd ember él, de 2,4 milliárd ember ivóvíz-ellátása nem megfelelő – folytatta Csobogát. – Ebből nagyjából 600 ezer ember vízhiánnyal, 1,8 milliárd pedig a rossz minőségű víz problémájával küzd. 2016-ban 1,7 millió ember halt meg szennyezett víz fogyasztása miatt, ebből közel fél millió 5 év alatti gyerek volt.

– Egy 2016-os felmérés azt is kimutatta, hogy világszerte 570 millió iskolás gyermek számára az iskolában nem biztosított az alap ivóvíz-ellátás. Vagy azért, mert egyáltalán nincs víz, vagy azért, mert a rendelkezésre álló víz nem jó minőségű – tette hozzá Csobogáta.

 

Ha van kedvetek, nézzétek meg a térképen, hol találhatók ezek az országok, amelyeket a vízóratestvérek példaként hoztak fel.

Források:

  1. Élő bolygónk: Íme a nagyvárosok listája, melyek hamarosan Fokváros sorsára juthatnak

https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Viz/2018_02_21/ime_a_nagyvarosok_listaja_amelyek_hamarosan_fokvaros_sorsara_juthatnak

  1. Innotéka magazin, 2018. szeptemberi szám: Paulik Katalin – Minden cseppje számít (Interjú Alex Furmannal Izrael víztakarékossági programjáról)
  2. Tiszta víz az iskolákban: https://data.unicef.org/resources/wash-in-schools/

 

A Föld népességének növekedéséről egy remek, látványos animációt nézhettek meg itt:

https://www.youtube.com/watch?v=PUwmA3Q0_OE