Iskola után, edzésre menet Kati beugrott egy közértbe, hogy vegyen egy ásványvizet, mert aznap otthon felejtette a kulacsát. Peti az utcán várta, s közben a saját kulcsából vizet iszogatott. Pontosabban csapvizet. Amikor Kati megjelent a kezében az ásványvízzel, Peti így szólt:
– Nahát, íme, a nagy kérdés! Gyere, Kati, koccintsunk arra, hogy ma megkérdezzük Csobogátot és Csobogátát, mit is igyunk! Csapvizet vagy palackozott vizet? Legutóbb úgyis ennél a témánál hagytuk abba a beszélgetést.

A két gyerek koccintott a „nagy kérdésre”, és siettek az uszodába, hogy maradjon idő a szokásos öltözői beszélgetésre. A vízóragyerekek már várták őket. Kati és Peti, az üdvözlést követően, egyszerre az asztalra tette a kulacs csapvizet és a PET-palackos ásványvizet:
– Nos, hol is hagytuk abba? Melyik a jó választás? A csapvíz vagy az ásványvíz? – nézett kíváncsian Kati és Peti a nagy víztudósokra.
– Már csak azért is nagyon fontos ez a kérdés, mert ha ásvány-vizet iszunk, akkor egy csomó műanyaghulladékunk lesz. Azt mármegtanultuk Forgó Morgótól, hogy évente nagyon-nagyon sok műanyaghulladék kerül a tengerekbe, és ez nagyon nagy probléma. Ha a csapvíz is jó minőségű, akkor teljesen felesleges palackozott vizet innunk, mert a csapvizet kulacsba is tölthetjük, így kisebb lesz a műanyaglábnyomunk – fejtette ki Kati, aki a gondolatmenet közben a vízlábnyom mintájára megalkotta a műanyaglábnyomot is.
– El kell, hogy szomorítsalak benneteket – szólt Csobogáta –, de ezt a kérdést mindenkinek magának kell eldöntenie. Mivel látta a gyerekek csalódottságát, gyorsan hozzátette: – Mi azonban tudunk segíteni a döntésben.
– Úgy van! – tette hozzá Csobogát. – Ez a kérdés nem egyszerű, mert sok a tévhit ezzel a témával kapcsolatban. Így ebben a kérdésben akkor tudtok jó döntést hozni, ha felkészültek vagytok.
– Ez egyébként úgy általánosságban is igaz! Aki tanul, utánajár a dolgoknak, alaposan tájékozódik, az jó döntéseket fog hozni, és nem tudják majd mindenféle buta vagy alaptalan híresztelésekkel megtéveszteni – tette hozzá Csobogáta.
– Szóval, akkor csapjunk bele a vízbe! – javasolta Csobogát. – Miből is áll a víz?
– Én tudom! A víz a H2O! – vágta rá Kati.
– Azaz… két H és egy O…–Nos, a H2O a vízmolekula képlete. Egy vízmolekula két darab hidrogén- és egy darab oxigénatomot tartalmaz. De ha a csapból engedünk egy pohár vizet, abban mi van? – faggatózott tovább Csobogát.
– Hát sok-sok vízmolekula! – vágta rá Peti.
– Ez igaz! – helyeselt Csobogát. – De a vízmolekulákon túl még nagyon sok minden más is van a vízben, akár csapvíz, akár ásványvíz. Ha már itt van az az ásványvíz, nézzétek csak meg, hogy mi van ráírva! Kati olvasni kezdte a címkét:
– Van benne Ca2+, Mg2+, Na+, HCO3-… Hú, ezeket nem értem… Még azt is írja, hogy „összes ásványianyag-tartalom” – bajlódott Kati a számára ismeretlen jelölésekkel.
– Kalciumion, magnéziumion, nátriumion és hidrokarbonátion – segítette ki Csobogáta. – Nem baj, ha ezeket még nem ismeritek. Majd kémiából fogjátok tanulni, hogy mit kell tudni róluk. Nagyon érdekes lesz, majd meglátjátok! A lényeg most az, hogy megértsétek, egyéb összetevők is vannak a vízben a vízmolekulákon kívül. Az ásványvizek például azért ásványvizek, mert magas az ásványianyag-tartalmuk, vagyis ezekből az ionokból, amiket felsoroltál, Kati, sok van bennük. Minden ásványvíznek sajátos az összetétele: függ attól, hogy milyen területről származik.
– Az ásványvizek akkor rétegvizek? – kérdezte Peti, mutatva, hogy legutóbb figyelt Gergő előadásán.
– Igen, a legtöbbször valamely mélyen fekvő vízadó rétegből származnak ezek a vizek. Ritkábban forrásokból – válaszolt Csobogát.
– De hát a csapvíz is lehet rétegvízeredetű, nem? – kérdezte Kati.
– Valóban. A csapból jövő víz is – a legjobb esetben – rétegvizekből vagy karsztvizekből származik. A talajvíz nem ideális ivóvízbázis, mert mára, sajnos, eléggé szennyezetté vált. Persze, ha nincs más megoldás, akkor drága eljárásokkal a talajvíz is megtisztítható. Magyarországon a települések 90 százalékát réteg- vagy

karsztvizekből látják el ivóvízzel a vízművek. Kivétel például Budapest, mert a főváros az ivóvizét főként a Dunából nyeri – folytatta Csobogát.
– Fúj!!! – grimaszolt Peti. – Azt a koszos vizet isszuk?
– Nem. A Duna partján találhatók úgynevezett csápos kutak. A parti kavics- és homokágyon keresztül folyik bele a víz ezekbe a kutakba, ahol maga a kavicságy, valamint az ebben található biofilm, vagyis apró mikroorganizmus-telepek megszűrik és tisz-títják a Duna vizét. A csápos kutakból vett vizet így parti szűrésű víznek is nevezzük, és ez már szinte ivóvíz minőségű tiszta víz. Ahol pedig nem áll rendelkezésre rétegvíz, se parti szűrésű víz, ott az egyéb felszíni vizeket is felhasználják. Akár a Balaton vizét is.
– Hát… Még mindig nehéz elképzelni, hogy az a parti … izé…
–…parti szűrésű víz… – segítette ki Csobogát Petit.
– Igen, szóval az a parti szűrésű víz már majdnem teljesen tiszta – hitetlenkedett Peti.
– Pedig elhiheted. Ettől függetlenül, amit még nagyon fontos tudni, az az, hogy a vízművek minden vizet – jöjjön az rétegvízből, karsztvízből, parti szűrésű vagy egyéb felszíni vízből – mindig szigorúan ellenőriznek, ahogy egyébként a palackozott vizek minőségét is vizsgálják palackozás előtt. A felszíni vizekben több szennyezés lehet, a rétegvizekben pedig a környező kőzetekből származó egyes ásványok, például vas vagy arzén lehetnek magas koncentrációban jelen. Előfordulhat például, hogy egy mély rétegből származó víz teljesen tiszta, semmilyen szennyeződést nem tartalmaz, de a környező kőzet összetétele miatt magas az arzéntartalma. Az arzén a megengedett mennyiségen túl ugyanis káros az emberi szervezetre. Ezért jogszabá-lyok meghatározzák, hogy mekkora lehet a víz arzéntartalma. Vagy – hasonló módon – akár vas-, mangán-, vagy nitráttartalma. Ha magas ezeknek az anyagoknak a koncentrációja a vízben, akkor a vízművek csökkentik, és csak olyan vizet engednek útjára a vezetékekben a fogyasztóknak, amely nem tartalmaz a megengedett mennyiségnél többet. Magyarországon egyébként az arzén és a nitrát okozza a legtöbb problémát, viszont például jó lenne, ha a jódtartalom magasabb értéket mutatna. Magyarországon többfelé alacsony a víz jódtartalma, és sok ember jódhiányos, ezért érdemes jódozott sót venni a boltban, hogy a megfelelő jódbevitelről gondoskodni tudjunk.
– Azt biztosan tudjátok, hogy az emberi szervezetnek szüksége van egy csomó vitaminra és nyomelemre – magyarázta Csobogáta. – Ha megnézitek egy vitaminos doboz oldalát, ott a vitaminok mellett sok-sok mindent felsorolnak. Ilyen például a kalcium, a magnézium vagy akár a jód is. A nyomelemek és ásványi anyagok egy része, ahogy láthatjátok, a vízben is megtalálható. Hogy semmiből ne legyen túl sok, ezért szabályozzák azt, hogy a víz miből mennyit tartalmazhat.
– És mi van a baktériumokkal? – kérdezte Kati.
– Nagyon jó, hogy ezt kérdezed! – válaszolt Csobogáta. – Bárhonnan is jön a víz, lehetnek benne baktériumok, vírusok. Így a vízművek ilyen szempontból is ellenőrzik a vizet, méghozzá nagyon szigorúan.
– Szóval akkor – mielőtt a víz elindul a vezetékeken a lakásokba – biztosan jó minőségű – gondolkozott hangosan Peti.
– Akkor miért kell klórozni? Mert sokszor hallottam, hogy azt mondják a felnőttek: klórozzák a vizet, attól fehér habos helyenként. Én is láttam már ilyet valahol… És hogy az ilyen klóros víz ártalmas.
– Valóban klórozzák a vizet, de ennek is megvan a maga menete és szabályozottsága. Erre azért van szükség, mert a víznek akkor is baktériummentesnek kell lennie, amikor kifolyik a csapból, nem csak akkor, amikor útjára indul a vízvezetékben. A vezetékekben, főleg a régi, öreg csövekben ugyanis előfordulhatnak még szennyezések, a vezetékek falára rakódott baktériumtelepek, amelyek árthatnak a vízminőségnek. Ezeket ártalmatlanítják a klórozással. A víz egyébként, ha úgy látjátok, hogy fehér habos a pohárban, nem a klórtól ilyen, hanem a levegőbuborékoktól – magyarázta Csobogáta, majd hozzátette: – A klórozás egyébként nem önmagában a klór miatt jelenthet gondot, hanem akkor, ha a klór egyéb, szerves anya-gokkal találkozik és lép reakcióba. Ekkor ugyanis kialakulhatnak olyan vegyületek, melyek károsak az emberi szervezetre. De, mint

említettem, a klórozás folyamata is szigorúan szabályozott annak érdekében, hogy az ilyen vegyületek képződésének kockázatát a minimumra csökkentsék. Ezek a keletkező vegyületek egyébként illékony vegyületek: a pohárba töltött vízből rövid idő alatt elillannak. Így ha valaki nagyon fél, hogy az esetlegesen a csapvízben levő klórszármazékok árthatnak az egészségének, várjon egy pár percet, mielőtt meginná a vizet – mosolygott Csobogáta.
– A víz a legtöbbet és leggyakrabban ellenőrzött termék. Bárki bevihet a vízművekhez csapvizet, és kérheti a megvizsgálását és ellenőrzését – tette hozzá Csobogát.
– Én azt is szoktam hallani, hogy a víz kemény – szólt Peti. – Ezt végképp nem értem. Hogy lehet a víz kemény? – töprengett hangosan.
– Lehetséges, hogy a víz keménységét az határozza meg, hogy mennyi kalcium- és magnéziumsó van benne? – tette fel a segítő kérdést Csobogát. Peti és Kati mosolygott, Csobogát pedig így folytatta:–Minél több kalcium- és magnéziumsó van a vízben, annál keményebb. A keménység egy része forralással kicsapódik. Ez a vízkő. Ha nálatok is kemény a víz, akkor a vízforralóban ti is meg-nézhetitek a vízkövet, mert előbb-utóbb lerakódik az aljára. Majd kémiaórán fogjátok azt is tanulni, hogy fogyasztásra kifejezetten ideális a kemény víz, sőt, a vízben oldott ásványi sók adják a víz ízét. A mosáshoz viszont az ilyen víz nem jó. Ezért tartalmaznak a mosószerek vízlágyítót, melyek semlegesítik a kalcium- és mag-néziumsók hatását. A háztartásokban használt vízszűrő kancsók és egyéb víztisztító berendezések is főként ezeket az ásványokat szűrik ki a vízből, vagyis lágyítják a vizet.
– Az én szívem is nagyon lágy, de ha tovább traccsoltok és elkéstek az edzésről, akkor bizony megkeményedik! – érkezett meg Viki a dumacsapatért.
– Hú, azt semmiképp nem várjuk meg! – szaladtak be az uszodába a gyerekek.–Viki, te csapvizet iszol, vagy ásványvizet? – kérdezte ugráshoz készülődve Peti. Viki válaszát azonban már elnyelték a medence vizének hullámai.

Érdekességek

1. MAVÍZ
Elolvasom

2. Baktériumok és vírusok
Elolvasom

3. Filmajánló
Elolvasom

További mesék

8. Sportorvosnál – Igyunk vizet. Eleget!
Elolvasom

9. A hetedik edzés – Víz, víz, tiszta víz… szennyvíz
Elolvasom

10. Egy következő edzés – Riválisok
Elolvasom