Magyarországon sok helyen el lehet sajátítani a búvárúszás fortélyait. Többszörös világbajnokunk, Petra például egy debreceni búvárklubban kezdte sikeres pályafutását. Az egyik legrégebbi, 1965-ben alapított egyesület, az Amphora Búvár Klub a mai napig működik. Tagjai közül sokan versenyzőként, majd később edzőként is kiemelkedő eredményeket értek el, mások tudományos kutatásokban, például barlangok élővilágának felfedezésében vagy éppen katasztrófaelhárításban a tűzoltóság mentőbúváraként dolgoznak.Kati és Peti nagy izgalommal várta az első edzés napját az Amphora Búvár Klub ifjú búvárnövendékeként. Már este minden felszerelésüket – úszónadrág, úszódressz, úszószemüveg, törülköző és papucs – összekészítették. Korán lefeküdtek, hogy kipihentek legyenek másnapra, reggel pedig korán ébredtek. Rendesen reg-geliztek, hiszen Forgó Morgótól már megtanulták: kell az energia, hogy a napi feladataikat jól el tudják végezni, az iskolában meg türelmetlenül várták, hogy véget érjen a tanítás, és indulhassanak az edzésre.

Már kora délután, jóval az első edzés kezdete előtt odaértek az uszodába. Átvették az öltözőszekrénykulcsokat, és beléptek az öltözőbe.
– Peti, válassz egy öltözőfülkét, öltözz át, és minden ruhádat tedd bele a táskába! Aztán a táskát majd betesszük abba a szekrénybe, amelyhez ez a karkötőkulcs tartozik! – magyarázta a koedukált, fiúk-lányok közös öltözőjének használatát Kati Petinek.
– Most miért teszel úgy, mintha nem tudnám ezeket? – vágott vissza élesen Peti. – Már én is voltam ilyen uszodában!
– Jól van, nem kell azért felkapni a vizet! – válaszolt kissé sértődötten Kati. A szokásos testvéri civakodást azonban hirtelen egy másik, hasonló vitatkozás nyomta el:
– Hidd el, hogy tízszer annyit!
– Biztos vagy benne? Nem csak hatszor?
– Igen! Teljesen biztos vagyok benne! A legújabb mérések szerint tízszer többet fogyasztunk, ha nem használunk gépet! Kati és Peti kíváncsian sündörgött a hang felé. Meglepetésükre a szekrénysor mögött két fura figura álldogált. A gyerekek jöttére abbahagyták a vitát, és feléjük fordultak:
– Hát ti meg kik vagytok? – kérdezték.
– Én Kati vagyok, ő meg az öcsém, Peti. Búvárúszó edzésre jöttünk. A kérdés azonban inkább az, hogy ti kik vagytok? – méregette Kati és Peti a két furcsa alakot.
– Leginkább Forgó Morgóra hasonlítotok! – állapította meg Peti.
Forgó Morgó neve hallatán a két fura figura arca felderült:

– Ti ismeritek Forgó Morgót? No, és a testvérét, Körforgó Morgót? – kérdezte az egyik, a kék színű.
– Őt is ismerjük! Nézd, nekem is olyan szuper lyukas nadrágom van, mint neki! Ugye, milyen menő? Együtt csináltuk! – lelkendezett Peti.
– Látom, valóban nagyon kúl! – mosolygott a másik, a piros figura is. – És biztos vagyok benne, hogy ha ismeritek Forgó Morgót és Körforgó Morgót, akkor már sok mindent tudtok a környezetvédelemről. Biztosan hallottatok már az energiacímkéről, vagy arról, hogyan tudunk az energiával takarékoskodni…–…és a körforgásos gazdaságról is! – fejezte be a mondatot büszkén Kati.
– Forgó Morgóék nekünk is jó barátaink! Mi vagyunk a vízóratestvérek. Csobogát…–…és Csobogáta! – nyújtotta a kezét a két vízóragyerek.
– Ahaaaa…. Már értem! – lelkendezett Kati. – Forgó Morgó, a villanyóra azt méri, hogy mennyi villamos energiát fogyasztunk, ti pedig azt, hogy mennyi vizet!
– Vagyis, hogy a lakáson mennyi víz csobog át! – mosolyodott el Peti.
– Pontosan! Látom, mi jól meg fogjuk érteni egymást! – rázott kezet Petivel Csobogát. – Én vagyok a hidegvízóra, a tesóm, Csobogáta pedig a melegvíz-óra. Egyébként mi is búvárúszó edzésre jöttünk!
– De jó! Nagyon örülök, hogy megismerkedtünk! – örvendezett Kati és Csobogáta is.
– Egyébként min vitatkoztatok az előbb? – kérdezte Peti kíváncsian.
– Arról beszélgettünk, vajon mennyi vizet lehetne megspórolni, ha mindenki mosogatógéppel mosogatna – válaszolta Csobogát. – Csobogáta szerint a kézi mosogatáshoz tízszer annyi vizet haszná-lunk, mintha mosogatógéppel mosogatnánk.
– Teljesen biztos vagyok benne! – tette hozzá Csobogáta. – A kézi mosogatás nagyon víz- és energiaigényes. Egy ma kapható, takarékos mosogatógéppel csak tizedannyi vizet és harmadannyi villamos energiát használunk.
– Akkor nagyon megéri mosogatógépre váltani, hiszen gyorsan megtérül a befektetés! – mélázott Kati. – Javasolni fogom anyáéknak, hogy vegyenek végre mosogatógépet!
– Képzeljétek el, hogy Európában csak a háztartások kevesebb, mint felében van mosogatógép! Persze, az egyes országok között is nagy az eltérés. Magyarországon például csak a háztartások

negyedében segíti ez a masina a mosogatást, no, és a takarékoskodást. Ha Európában minden háztartásban mosogatógépet használnának, akkor évente két és fél millió nagy úszómedencényi vizet lehetne megspórolni! – folytatta Csobogáta. – A vízzel való takarékoskodás pedig nagyon fontos, mert…
– Jött még valaki búvárúszó edzésre? – dugta be a fejét az ajtón Viki, az edző.
– Igen! Mi! – válaszolta a két testvérpár egyszerre.
– Akkor mit csacsogtok itt? Kezdődik az edzés! – sürgette őket Viki kedvesen.A négy kópé boldogan csüccsent le az medence szélén, ahol a többi gyerek is várakozott. Az edzés elején, egy közös bemutatkozást

és rövid beszélgetést és – persze – egy alapos bemelegítést követően mindenki a medencébe ugrott, és bemutatta Vikinek, hogy is tud úszni. Az edzés második felében már kis uszonnyal a lábukon száguldottak, s az egészen ügyesek – persze, Kati, Peti, Csobogát és Csobogáta is közéjük tartozott – még a légzőcsővel való úszást is kipróbálhatták.
Az edzés végén Kati és Peti kimerülten, de vidáman búcsúzott új barátaitól:
– Sziasztok! Akkor legközelebb találkozunk! – integettek.
– Már alig várjuk! – válaszolt Csobogát és Csobogáta.

Érdekességek

1. Ampora Búvárklub
Elolvasom

2. Kiscápák
Elolvasom

3. Mosogatógép
Elolvasom

További mesék

3. A második edzés – Égető vízproblémák
Elolvasom

4. A harmadik edzés – A vízszennyezés
Elolvasom

5. A negyedik edzés – Mekkora a vízlábnyomod?
Elolvasom